Javában szervezzük a cserépváraljai alkotótábor programjait. Ebből az apropóból utaztam Zajácz Tamás bőrműves iparművész társaságában Mezőkövesdre, ahol egy találkozót beszéltünk meg Korpás Károllyal, aki a művelődési ház kötelékében a képzőművészeti kiállításokat szervezi… többek között (mert ahogy a beszélgetés során megismertük, nagyon sokoldalú, aktív férfiember!)
Miután a művelődési ház éppen felújítás alatt áll, s a több funkciós, de galériaként is szolgáló termet festés közepette tekinthettük meg, Károly azt javasolta, hogy a konkrét megbeszélést kényelmesebb körülmények között, a Takács István gyűjteménynek helyt adó galériában folytassuk.
A partneri lehetőségekről egyeztettünk, a kövesdi és környékbeli képzőművészeti életről esett szó.
...de ki ez a Takács István? … mezőkövesdi Takács István? Biztosan sokan vannak, akik tudják a választ, de megkockáztatom, hogy sokkal többen vannak azok, akik semmit nem tudnak róla.
Közreadok néhány információt, amit a Gyűjtemény honlapján találtam, illetve amit rövid látogatásunk során megtudtam:
Az 1945 utáni Magyarországon nem volt „kifizetődő” vallási tárgyú alkotásokat készíteni, templomokban freskót festeni. Ahol, és ahogyan lehetett Takács István alkotói munkáját is gáncsolták, akadályozták tevékenységét. Folyamatosan zaklatták, művészi munkáját degradálták, elismerésről szó sem lehetett.
Takács István (1901-1985)
Pedig, a magyar későbarokk legnagyobb mestere.
A mezőkövesdi gimnáziumban érettségizett, majd az Iparművészeti Főiskola Festő Szakán szerzett diplomát. Elsősorban mint egyházi festőt tartják számon.
290 körül van a templomok száma melyeket freskói, oltárképei, stáció sorozatai, nagyböjti leplei díszítenek. Szinte főművének számítanak az egri Bazilika freskói és magyar stáció sorozata. Freskóin legszívesebben a Szűzanyát, a Szentcsaládot és a magyar szenteket ábrázolta.
Az egyházi festészet azonban csak egyik oldala művészi tevékenységének. S, hogy az egyházművészeten kívül a festészet egyéb területein is az elsők közé tartozott, bizonyítják ezeken a területeken elért nagy sikerei.
A matyóföld és népe iránti szeretete érződik azokon a képein, amelyeken a matyóvilágot örökítette meg, amilyennek fiatalon megismerte, s ahogyan a művész szemével látta a népviseletet és a parasztság életét.
Így mentette meg festészetében azt a színpompás világot, mely ma már csak múzeumi látványosság. Így vállalt kiemelkedő szerepet a matyó hagyományok megőrzésében, a mezőkövesdi matyó parasztság életének, környezetének hiteles bemutatásában.
Talán szokatlan, de a női divattal is foglalkozott, ruhaterveket készített, amelyek díszítéséhez használta a matyó motívumokat.
Életműve, művészi hagyatéka óriási, nagy része még feldolgozatlan.
Mezőkövesden A gyűjteményes tárlat 11 termében több mint 200 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Ha arra járnak, mindenképpen keressék föl a Gyűjteményt! Fantasztikus élményben lesz részük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
