karakterart.galeria@gmail.com
Kíváncsi vagyok, ki hogyan emlékszik első, de legalábbis korai rajzaira, rajzolással kapcsolatos élményeire….
Otthon, vagy az óvodában készültek az első próbálkozások? Netán kárát látta néhány frissen festett szobafal, vagy túlrajzolta a lapot és az asztal lapja is ki lett dekorálva? Csodálkozott, hogy ennek miért nem örülnek a család felnőtt tagjai, vagy az óvónéni..?
…arra emlékszünk, amikor mi magunk kértük a szüleinket, hogy rajzoljanak le számunkra egy autót, házat, napot, virágot, ...batmant, ET-t, dinoszauruszt...? És milyen volt a reakció? A legtöbb esetben – gyanítom – az egyszerűbbek még mentek is, na de aztán… próbáltak hárítani, és kibújni a „feladat” végrehajtása alól.
És amikor a saját gyerekeink kértek ugyanerre?
Az olvasónapló írása még ma is feladat. Régebben is így volt ez, csak még akkor ( 70-es, 80-az éveket emlegetem ! ) nem készültek nyomtatott naplók, hanem magunknak kellett az aktuális vonalas füzetbe írni a rövid tartalmat, a történet keltette saját élményeket, és a végén elvárták, hogy egy összegző, vagy jellemző rajzzal tegyük változatossá a naplót.
Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön c. regénye legalább két okból feledhetetlen számomra…Az egyik: - ha valaki arra tippelt, hogy a rajzot sehogyan sem tudtam összehozni… nos: Nyert.
Mi több… számtalanszor fajult sírásba a dolog, mert nem sikerültek valami remekül. Tehát következett a javítás, radírozás, lap kitépés, újra…. soroljam még?
Ebből adódóan évekig vallottam azt, hogy én még egy kiflit sem tudok úgy lerajzolni, hogy arról más is kitalálja, hogy az egy kifli.
…és a rajzórák? Ki hogyan emlékszik? Szerette, utálta, alig várta, hogy kicsengessenek, vagy még folytatta volna…?
Manapság is nagyon megosztó véleményeket alkotunk arról, hogy mennyire szükséges a tanulmányok során a rajznak, mint tantárgynak a szerepe az oktatásban. De ez a téma - szerintem - megérdemel majd további bejegyzést is!
Néhány éve pedig elterjedt az ún. jobb agyféltekés rajzolás módszerének megismertetése. Tanfolyamokat, kurzusokat szerveznek,.( amelynek során én is megtanulhatnék kiflit rajzolni.
Ha mi magunk nem is lettünk Leonardo-k, Dürer-ek, Picasso-k, Csontváry-k… és sorolhatnám még, attól még lehetünk érdeklődő, csodálkozó, vagy akár értő szemlélői a rajzoknak, festményeknek, szobroknak, textileknek…képzőművészeti alkotásoknak.
Mi több lehetünk kiállításra járók, albumokat nézegetők, művészekkel találkozók, a művészetet támogatók, sőt a műalkotásokat megvásárlók is.
Blogunknak is célja, hogy közelebb vigyük az emberekhez a képzőművészetet és alkotóikat, megismertessük, bemutassuk a mai magyar, kortárs művészeket.
