Több forrást átnézve, a honfoglalás, az államalapítás időszakáról, az akkori uralkodó(k) életéről teljes bizonyossággal kinyilatkoztatni tényeket ….enyhén szólva is merész gondolat.
De ha már arra is vállalkoztunk, hogy egy-egy festő műveihez némi háttér magyarázattal szolgálunk, akkor, íme, néhány (feltételezett) adat:
Vajk – István születési ideje:
- 967, 970,?? (magyar források szerint)
- 975 ?? (lengyel források alapján)
Szülei(biztosan tudható!) - apja: Géza fejedelem, anyja: Sarolt (az erdélyi Gyula vezér keresztény leánya)
Ha megtetszett a festmény és szeretnéd, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Születéskori neve: Vajk
Keresztségben kapott neve: István, melyet Szent István vértanúról kapott
Megkeresztelésének időpontja szintén bizonytalanságban hagyja az érdeklődőt:
A Nagy Legenda szerint István kereszténynek született, a Kis Legenda is azt hangsúlyozza, hogy „a katolikus hit igazságában nevelkedett”.
Mindkét életírás, mindkét legenda egyértelműen vallja, hogy a később szentté avatott István király születésétől fogva keresztény volt. Ez érthető, mert e legendák épp azért íródtak, hogy István szentté emelésének jogosságát bizonyítsák.
Azonban a Vajk név arról tanúskodik, hogy István csecsemőkorában nem kerülhetett sor a megkeresztelésre, mert akkor az említett név nem lenne ismert. A török eredetű név (van, aki szlávból is származtatja) azt sugallja több más korabeli adattal együtt, hogy a fejedelmi család kétnyelvű lehetett.
A trónörökös török neve, a Vajk: hős, vezér jelentésű. Ennek alapján joggal gondolhatunk arra, hogy István megkeresztelésére nem 972–973-ban, hanem 995 táján került sor.
Érdekes a trónöröklés kérdése is:
Egyértelmű, hogy Géza nagyfejedelem fiát tudatosan nevelték fejedelemnek, mert a trónutódlás kérdésében a nyugati mintát követik. Eszerint a trónörökös az elsőszülött fiú utód (primogenitúra).
Ez teljesen ellentétes az Árpád-házban hagyományos pusztai, azaz keleti hagyománnyal, mely szerint az uralkodói hatalom mindig a család legidősebb tagját illette (seniorátus) az uralkodói alkalmasság (idoneitás) által.
A Nagy Legenda szerint Géza nagyfejedelem már korán kijelölte a trón várományosának fiát, Istvánt. A herceg még serdülőkorú volt, amikor Géza összehívta „Magyarország főembereit és az utána következő rendet; a közös tárgyalás tanácsa szerint fiát, Istvánt a nép élére állította, hogy uralkodjék őutána, és ennek megerősítésére mindet külön-külön megeskette”.
Géza életében e döntést látszólag mindenki tiszteletben tartotta. Azonban az ősi öröklési rendnek megfelelően a trónra még jogot formálhatott Géza öccse, Mihály is. A kereszténységre áttért Mihály azonban visszavonulva élt saját dukátusa (hercegsége) területén, és nem lépett fel trónigénnyel. Tar Szerénd idős kora miatt szintén lemondott a trónról, de nem István, hanem saját fia, Koppány javára. Koppány vezér pedig fegyvert fogott a trón megszerzéséért, és István ellen fordult.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
